A vihargazda munkája egy életre szól. Zétény nagyapja mindig így válaszolt, amikor valaki megkérdezte tőle, hogy nyugdíjas kora ellenére mit keres még mindig a szélturbinákon, a férfi pedig újra és újra felidézte magában ezt az egyszerű, de velős bölcsességet, valahányszor a családi birtokot járta a…

Az emberek életének nagyrésze saját állapotuk, idejük és terük kezelésével telik. A vitathatatlan technológiai fejlődés ellenére az életfolyamatok még ma is döntő mértékben az ösztönök algoritmusai által uraltak. Bár eszmélésem óta változatlan igényem a tudatosságra törekvés ezen a területen még…

– Jó napot doktornő! – Jó napot Martin, újabb oltás? – Igen doktornő, jobb élni, mint félni! – mormogta, majd elővette oltási kiskönyvét, hátralapozott az ötvenhetedik oldalra, ami elsőként volt üres. – Akkor most mi ellen is védekezünk, kedves Martin? – Régóta figyeltem a nyugat-bengáli tigris…

Világtörténelem V.(Jegyzet) Jövőkutató szakos hallgatók részére a Szociológia tárgyhoz kapcsolódva Budapest 2120. január_______________________________ Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet Magyarország helyzete 1901-től 2000-ig, hazánk egészségügyi, szociális, tudományos és technikai…

A hajó radarjai már észlelik a Tű-Galaxist. Bereniké hajtűje már látszik. Két évszázada még nem tudták, hogy lakható bolygó is kering itt. A szondák azonban, amelyeket 2054-ben küldtek ki, megtalálták ezt a kis bolygót, amely alkalmas az emberi életre, mint egy miniatűr Föld. Mivel az út földi idő…

Johann magához szorította a neo-plastic zacskót, és lágyan kidomborította a pisztoly formáját. Az árnyékban közlekedett, sötét gondolatai minden alkalommal visszakanyarodtak a fő problémához: élni rabságban, vagy halni szabadon. Gyűlölte nagyapját annak az átkozott adásvételi szerződésnek az…

2072 – ötven év múlva A hajnali fényben hazaérve kinyitottam a kertkaput, majd boldogan kaptam kézbe az elém szaladó fiamat. Tiszta csoki volt a szája, a ruháján pedig itt-ott rizsszemek éktelenkedtek, ebből tudtam, hogy már vacsoraidő van. Mosolyogva léptem be a házba karomban a kis szőke…

A kijelző szerint ötven perc volt hátra a vonatútból. Az űrállomás felé tartó járat egyik fülkéjében három ember számolta a lomha perceket. A menetiránynak háttal egy középkorú férfi ült kislányával. Feltűnően piszkos ujjaival végigsimította a gyermek vézna karját. Arcába kúszó fekete hajszálai…

A végtelen jégmezőről a napsugár vakítóan verődött vissza. Megigazítottam a napszemüvegem, az arcomból csupán ennyi látszott. Körülöttem a fenyőerdő hosszú törzzsel meredt az ég felé. Hideg volt, mínusz negyven fokot mutatott a hőmérő, amikor elindultam. Egy fa mögé bújva íjamat amilyen halkan csak…