Világtörténelem V.
(Jegyzet)

Jövőkutató szakos hallgatók részére a Szociológia tárgyhoz kapcsolódva

Budapest
2120. január
_______________________________

Tartalomjegyzék

Bevezetés

I. fejezet
Magyarország helyzete 1901-től 2000-ig, hazánk egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődése

II. fejezet
Európa történelme a XX. században, különös tekintettel a gazdasági mutatók alakulására

III. fejezet
Világtörténelmi összefoglaló adatok a XX. században – a globális kommunikáció

IV. fejezet
Hazánk forradalmi változásai a XXI. század első felében

V. fejezet
Európa – az egységes földrész – kialakulása, határok nélkül XXII. század

VI. fejezet
A Népek Tanácsának előretörése

Összefoglalás
_______________________________

Bevezetés

A jövőkutatás célja az ember, a társadalom és a környező világ olyan pozitív változási lehetőségeinek feltárása, amely maximálisan szolgálja a következő nemzedék szellemi és gyakorlati célkitűzéseit.
 Már többször, több helyen hangsúlyoztam, hogy mint ahogy a jelenünket is nagymértékben befolyásolja a múltbéli események menete, úgy a jövőre is elmondhatjuk ugyanezt. Látnunk kell, hogy melyek voltak azok a történések, amelyek a jelen pozitív vagy negatív elemeihez vezettek, elsősorban azért, hogy ne forduljon elő többször olyan helyzet, amely a társadalom visszafejlődéséhez nyújt segítséget.
 Az ember mindig arra törekedett, hogy fejlődjön, csak sajnos e törekvésében többször követett el etikai, erkölcsi hibákat önmaga ellen. Maga a jegyzet inkább csak vázlatos áttekintés, figyelemfelkeltés ahhoz, hogy ha az elmúlt évtizedeket szeretné átfogóbban tanulmányozni a hallgató, akkor ki tudja választani a számára valóban nagyobb érdeklődést kiváltó témát.

A Szerző

_______________________________

(Kiemelés a jegyzetből: IV. és V. fejezet)

IV. fejezet
Hazánk forradalmi változásai a XXI. század első felében

A nagy változások szele már érezhető volt főleg 2015. év elején a tömeges migráció elindulásakor. Már az Európai Unió létrejöttekor megkezdődött egy ilyen fajta folyamat, hiszen a közösség országaiban élő állampolgárok útlevél és vízum nélkül bármely tagországban letelepedhettek, munkát vállalhattak. Akkor még úgy tűnt, hogy a határok kiszélesedtek, s az unió polgárai mintegy egységes ország lakosai egy cél felé orientálódtak. S valóban magát a határt jelképező építményeket is lerombolták, amelyekről már csak fényképek vagy videofelvételek tanúskodnak. Azonban az unióhoz való csatlakozás egységes gazdasági helyzetet nem teremtett, s mivel a közös pénzt sem vezették be minden tagországban, ezért megindult egyfajta gazdasági széthullás, aminek következtében, valamint a világ gazdasági helyzetének egyre kritikusabbá válása miatt tömeges migráció keletkezett. Ez súlyosan érintette hazánkat is. A népszavazás sem tudta eldönteni annak a kérdését, hogy befogadóak, vagy visszautasítóak legyünk-e, ezért olyan döntést hozott az akkori kormány, amely a visszafejlődés irányába mutatott, ismételten megépítették a határokat.
 Ezt követően, ennek ellenzőjeként jött létre 2073-ban a Kerítést Elsőként Leszaggatók Ligája (KELL), melynek vezetője Grünc Rozál, az addig irodistaként dolgozó középkorú nő volt. E Liga tagjai érték el, hogy a felépített kerítéseket most már a magyar emberek, hétköznapi dolgozók, hivatalnokok, a megmaradt középosztály tagjai szüntették meg, s nyitották meg újra a határokat.
 Az unió egyre több országának lakossága is magáénak érezte a problémát, a Liga mellé álltak, és minden olyan helyen, ahol a felépítmény tervén gondolkodtak, elérték, hogy ne kerüljön realizálásra.
 Ekkor alakult meg továbbra is Grünc Rozál elnökletével az Európa Zömében Kerítést Elsőként Leszaggatók Ligája (EZKELL).

V. fejezet
Európa – az egységes földrész – kialakulása, határok nélkül

Grünc asszony tézisei olyan népszerűvé váltak, hogy egyre több követője akadt, elfogadva javaslatait a közös változás reményében, amely, mint látjuk, napjainkra 2120-ra be is következett.
 - 2104-ben eltörölték az európai országok külön vagyonát, beleértve az uniós országokét is, hivatkozva arra, hogy ha az unió tagországaivá váltak, akkor az egység valóban legyen az; új lappal, új életbe induljanak, de most már a földrész egésze. Létrehozták a Közös Összefogás Széfjét (KÖSZ), melybe minden tagállam befizette fennálló vagyonát, mivel úgyis egy egésszé váltak, nem csak nevükben, de minden tevékenységükben, így megszűntek a szuverenitás kiváltságai, vagy nyomorúságai. A KÖSZ-t ötven tagú bizottság vezeti, az induló és befolyó összegek felett közösen rendelkezve.
 - Ugyanekkor eltörölték a bankok kiváltságait, tilos – és értelmét is vesztett – lett kölcsönt folyósítani, valamint értelmetlenné vált maga a betétgyűjtés is, hiszen minden a földrészen lakó embernek közel ugyanolyan mértékű vagyona lett, amely a megélhetéséhez, nyugodt életviteléhez szükséges. Így a bankhálózat amolyan pénzváltó, fizetést kiegészítő rendszer lett.
 - Bevezették a Munka Intézményesített Tevékenységének Élvezetét Vállalók Örömét (MITÉVÖK) programot, ami azt jelenti, hogy minden embernek, elérve a munkába állás idejét három egységnyi munkaidővel kell rendelkeznie. Egyharmad ipari-fizikai munka, egyharmad irodai-adminisztratív munka, egyharmad mezőgazdasági-fizikai munka. Ez tette lehetővé azt, hogy az emberek valóban értékeljék egymást és egymás munkavégzését is, munkájuk után kapott bérüket megfelelően tudják megbecsülni.
 - Visszaállították a család központi szerepét a társadalomban, elfogadtatva a feleségek, anyák tevékenységének beszámítását a munkavégzés idejébe. Vagyis, abban az esetben, ha a nő feleség és anya, akkor ezzel a szerepével kiváltja valamely munkavégzési egységét, vagy több gyermek esetén mindegyiket.
 - Választhatóvá vált a pihenőidő (a volt nyugdíj) megkezdésének időpontja. Az első egyharmad egységnyi munkavégzés után választhatóvá vált, hogy a következő egyharmad egységnyi időt pihenőidővel tölti-e valaki, és utána kétegységnyi munkával telnek napjai élete végéig, vagy a korábbiakhoz hasonlóan a háromegységnyi munkavégzést követően veszi igénybe a pihenő idejét. Ezzel még szorosabbá lehetett fűzni a családi kapcsolatokat, a generációk együttélését is.
 - A határok és szuverén államok eltörlésével újra térképezték Európát, s minden olyan élhető helyre lakóparkokat építettek, ahol addig az nem volt, figyelemmel a környezetre, a természet értékeire. Tilos lett olyan fát kivágni, amelynek pótlása öt éven belül nem történhet meg. Csakis gyors növésű fákat lehet kivágni és azonnal újra telepíteni, ezek a császárfa, enyves éger, nyárfa és fehér akác. Így – bár szükséges a fa felhasználása – mégsem szűntek meg az európai erdők, ligetek. Azon országok polgárai számára, ahol a túlnépesedés már társadalmi problémákat szült, felajánlották az új lakóparkokba történő költözés lehetőségét, így a XXI. század egyik problémáját sikerült a legalacsonyabb szintre visszaterelni.
 - Grünc Rozál tézisei között ezen kívül az a szabad vallásgyakorlási tézis is szerepelt, ami alapján létrehozták az Igaz Mondások Alapítványa társulását, (IMA) ennek fő törekvése egymás hitéleti tanításainak megismerése. Minden európai embernek törekednie kell arra, hogy elfogadja a másik hitét, bármi legyen is az. Minden embernek naponta fél óra szabadidő jár azért, hogy választott hitét gyakorolja. Ebben való korlátozás, valamint a hitéhez kapcsolódó bármely negatív hozzáállás az európai tagságot kizáró tényező. Bár a földrész elsősorban az őszinte empátiára alapul, mégis el kell hagynia annak, aki nem képes a másik ember ilyenfajta szellemiségét elfogadni. Az IMA létrejöttével megszűntek a kisebb-nagyobb lázadások, vallási összetűzések.
 - Szintén ötven tagú bizottságot hoztak létre Új Technológiát Osztó Piacot Intéző Alap (UTOPIA) néven, mely minden egyes új technikai, kommunikációs, ipari stb. találmányt, elgondolást megvizsgál, mely alkalmas arra, hogy emberi sorsokat tegyen tönkre, és fegyverkezésre ösztönözzön. Bármely nóvum csak a földrész lakóinak pozitív fejlődését segítheti, amennyiben másként is felhasználható, az alap a gyártást letilthatja, vagy kötelezheti az előállítót az áttervezésre.
 - Grünc Rozál nevéhez még számtalan a társadalmat előre mutató szabályozás, törekvés kötődik. Büszkén szögezhetjük le, hogy e törekvések realizálódása hozta, hogy Európát a változásban szorosan követte később a 2110-es években Ázsia, majd Amerika is, s ezzel kezdetét vette a Népek Tanácsának megalakulása 2118-ban. (lásd. következő fejezet.)

Hungler Erika