Mindig is úgy voltam vele, hogy meg kell küzdeni a lehetetlennel, de bármennyire is sokkal jobban érdekelne, mi lesz kétszáz év múlva, jobb visszamenni az időben és revideálni a dolgokat.
 Einstein szerint nem lehet, mert az idő egyirányú, és ráadásul csak egyféle sebessége van, amit semmilyen tömeggel rendelkező tárgy, test nem képes elérni, mert hogy elérje, végtelen tömeggel kéne rendelkeznie, és gyorsabban menni, mint a fény, aminek nincs tömege.
 Könnyen belátható, hogy ez lehetetlen.
 Viszont kitaláltam egy kiváló időutazást, ami mindenki számára rendelkezésre áll, és úgy hívják, hogy álmodás, meg még memóriának is hívják.
 Én az időutazással úgy vagyok, hogy az álmaimban élem meg őket. Olyankor képes vagyok visszamenni, és ha kijavítani nem is, de újraélni időket tudok.
 Szebbek lesznek az együtt töltött napok a kivédhetetlennel. Olyan boldog vagy! Nem én, hanem te, aki már nem vagy itt.
 És mivel az idő nem megy hátra, csak előre, azt kell, hogy mondjam, ez valami isteni cucc, mármint a memória.
 Egyedül az van mögötted, az idő, amit eltöltöttél, ami néha hamis, de mégis igazi, mert csak egyfele mehet. Előre.

 Baumann Csilla