Európa egyik kötelező nyelve a török. Miután a XXI. században Törökország megszerezte a teljes gazdasági hatalmat Európában, és rengeteg török család költözött oda, ennek egyik kötelező velejárója volt a török nyelv bevezetése. Az én férjem szintén török, úgyhogy nem esett nehezemre betartani ezeket a törvényeket. A muzulmán vallásban nincsenek elnyomva manapság a nők, de a többnejűség megmaradt. Mi szerencsére nem vagyunk olyan család, ahol ez szokás.

Menekülök. Sokan üldöznek. A szélsőséges, ma uralkodó ortodox, Csillagfény nevű vallás képviselői vettek üldözőbe, akikre most a templomok vannak bízva.
 Érdekes emberekből és vallásokból jött létre még régen ez a furcsa hit: a muzulmánok, a keresztények és a zsidók tömegei verbuválódtak össze, és ömlesztve élnek együtt. Ez a vallás maradt meg a harmadik világháború után. A világháborút már nem katonákkal vívták, hanem vírusokkal. Ez sokkal jobban megtizedelte az emberiséget.

Én azért futok, nehogy rám találjanak. Tudok teleportálni. Nem tudom, hogyan történt, elfelejtettem. Néha ki is hagy a tehetségem. Ezek az ortodox amerikai szélsőségesek üldözik az ilyen embereket. Lassan kifulladok, de már nem látok kocsikat, akik szirénázva követnének engem.

Jelenleg jó irányba halad az emberiség. Csak a felmelegedést nem sikerült megállítani.
 Tervek már vannak a Mars és a Merkúr bezöldítésére, terraformálására. Ahogy mi tudjuk, nincsen idegen élet a Marson és a Merkúron sem. Már a múlt század ötvenes éveire elfoglaltuk a Holdat és a Marsot. Nem találtunk ott más életformát, viszont a nyomaikat igen. A Marson a Földhöz hasonlító piramisokat fedeztek fel, és egy Szfinxet is. Azt évtizedek óta kutatják, hogy milyen kapcsolat lehetett régen a Föld és a Mars között.

A lakásomba nem mehetek vissza.
 Azt is őrzik. Senkit nem ismerek, aki ilyen lenne, mint én. De tudom hová mehetnék. Még mindig vannak hajléktalanok, akik csoportokba verbuválódva élnek a régi, romos utcákban New Yorkban. A 37. utca környékén is van egy központjuk. Közöttük el lehet vegyülni. Akár évekre is, de remélem, hogy nem ennyire rossz a helyzet.

A jövő még most is mindenkit foglalkoztat. A felmelegedés hatására levegő gyárakat alapítottak.
 Amazóniát még a múlt században elpusztították. Ezért újra kezdtek erdőket telepíteni, már akkor, a múlt század harmincas éveiben.
 Sajnos az élővilág szinte teljesen odalett. Így elkezdték az Antarktiszt is – mivel ott már elolvadt a jég egy része – befásítani, és vadvirágos mezőket telepíteni. Az állatvilág jó része megmaradt, ők rezervátumokban élnek.

A hajléktalanok utcáiban sok a rongyos alak, de ők legalább becsületesnek tűnnek. Sokat kukáznak, míg el nem zavarják őket. Az egyetemes Csillagfény nevű szekta papjai még a legfelsőbb vezetésbe is bejutottak.
 A világ egy részét újjáépítették. Csak az ilyeneket nem tudják hová tenni, amilyen én vagyok. Régen, míg a világháború előtt a kormányoknak dolgoztam. Most már új vezetők vannak. Új hit épült a régi romjain. Csakhogy sajnos a Földön ez a hit szektásodott, a Holdon viszont elég normális vallás lett belőle. Ezért el kell valahogy jutnom a Holdra…

Szerencsére a méheket mesterségesen is elő tudták állítani, ezért ebből nem lett katasztrófa. Viszont sok gondot jelentett Szibériában a rengeteg mennyiségű metán, ami a levegőbe került. Kis híja volt, hogy nem lett ebből tűzvész, de a levegő gyáraknak köszönhetően, amelyek nemcsak levegőt gyártottak, hanem különböző vegyületeket is, elmúlt a veszély.
 A jégsapka visszahúzódott, így Grönlandon szinte közép-európai időjárás uralkodott. A víz pedig ellepte a partszakaszokat, víz alá kerültek a part menti városok éppúgy Európában, mint Amerikában, Ausztráliában. Lebegő városokat telepítettek, és a víz alatt is építkeztek. Japánt majdnem teljesen eltüntették a földrengések. Sajnos egy-két atomerőmű elromlott még a múlt században, de ezeket kupolákkal lezárták, és eltemették a víz alá.
 Magyarországon is több víz lett, megnőtt a Balaton térfogata, a Duna is szélesebb lett, na meg a Tisza is. Ha előfordult még környezetszennyezés a 22. században, az már csak szemetelés formájában történt. A szemetelésért pedig büntetést kellett fizetni, vagy munkával, vagy kreditekkel. A pénz, mint olyan megszűnt létezni, kreditekkel mérik az árucikkeket, a fizetséget stb. A krediteket egy mágneses kártyára gyűjtik.

Ahogy loholok az utcákon, megfigyelek egy kisgyereket, aki kukában turkál. Odalépek mellé, és megkérdem:
 – Hát te? Mit keresel itt? Hol vannak a többiek? A többi hajléktalan?
 – Itt gyülekeznek azok, akiket a kormány tett utcára – mondja egész nyíltan.
 – De a többiek hol vannak?
 – Megmutatom, gyere! – a barna bőrű, indiainak tűnő fiúcska mosolyogva mutatja meg az utat.
 A hajók közt kiépült pallók közt megyünk, mert New York partszakaszát még a nagy árvíz elárasztotta pár évtizede.

Az erdők sűrűsége megnőtt. A mammutfenyők megmaradtak, és sok helyen az öregebb fák is. A világot még mindig politikusok irányítják, de többen közülük tudósokból kerülnek ki. Nemzetállamok is vannak, még nem sikerült a határokat eltörölni. Oroszország határai megnőttek. Amerika államokra hullott. Afrikában szintén sok állam létezik.
 Az embereket a múlt században elkezdték mesterségesen előállított vírusokkal fertőzni. Sok embert letartóztattak ezután, ők azt állították, hogy túl sok az ember a Földön, és a túlnépesedést meg kell akadályozni. Kivégezték őket.

– Vannak köztetek, hogy is mondjam, különleges képességű emberek?
 – Igen – mosolyog ismét –, majd meglátod.
 Meglep a nyíltsága.
 Negyedóra séta után be is értünk egy olyan szektorba, ahol bádog kunyhók sorakoztak egymás mellett. A színes pokrócokkal, függönyökkel eltakart kicsi kalyibák némelyikében fények gyúltak. Máskülönben sok helyen úgy világítottak, hogy a műanyag vizes üveget fejre állítva odakötözték a kis házikó ajtajának a tetejéhez.

Több politikus, államelnök is volt a kivégzettek között.
 Az orvostudomány nagyot lépett előre. Kifejlesztették az úgynevezett test regenerátorból azt a készüléket, amely visszanövesztette az ember által elveszített testrészeket kívül és belül is.
 A különleges gép még újdonság és nagyon-nagyon sok kreditbe kerül. Csak a gazdagok tudják ezt megengedni maguknak.
 Az erdőkben szerencsére nem pusztultak ki az énekesmadarak, csak a fajok fele halt ki.
 Aki akarja azt gépesítik, aki meg nem azt természetesen meggyógyítják a regenerátorral.
 Én magam is nemsokára fogom ezt a gépet használni, miután elvégeztem a megbízásaimat, és megkapom a fizetésemet.
 Az emberek nagy része Európában muzulmán. De nem olyan szigorú a hit, mint régen, a nők már egyenjogúak a férfiakkal. Sikerült teljesen kiirtani azt az elmaradott életszemléletet, ami rájuk volt jellemző.
 Az emberek fele vegetáriánus, és sokan csak az állataik miatt vesznek húst. Az állatok majdnem kipusztultak a múlt század derekán, végül rezervátumokba és nagyobb állatkertbe zárták őket. Ma már csak rezervátumok léteznek, és az emberiség létszáma lecsökkent a felére a múlt században mért adatokhoz képest.

– Bemutatsz a vezetőtöknek? – kérdeztem sietve. Bár sokszor a hátam mögé néztem, végül rájöttem, hogy ide ugyan senki nem követ.
 – Még nem, de holnap igen. Addig feküdj le nyugodtan, itt nem zavar senki. A rendőrök nem szoktak ide jönni. Itt ellehetsz, aztán holnap beszélünk.
 Én ezt követően megnyugodtam, lazán leültem az egyik ágyra.
 – Nagyon fáradt vagyok – mondtam.
 Nálunk most sajnos nincsen ennivaló. Minden nap délben jövünk össze, ki-ki bedobja a közösbe, amit összeszedett a vendéglők mellől, a kukákból… úgyhogy addig már csak vizet ihatsz, az legalább tiszta. A folyóból szoktuk nyerni, és van itt egy forrás is.

Globális problémáink megoldódtak, nincsen éhezés. Afrikában is működik a születésszabályozás.
 Ott volt a legtovább háború, és elsőként mégis náluk lehetett felszámolni.
 Most rend van a Földön és nyugalom. A levegőgyárak közül vagy öt működik Szibériában, mert még szükség van rá. Az általános felmelegedés még sajnos nem ért véget. A víz állása növekszik. Sikerült azonban víz alatti városokat megépíteni. Sokan azt hitték, hogy mára összetalálkozunk idegen lényekkel, földönkívüliekkel. Sajnos – vagy nem sajnos – nem így van. Eddig nem találkoztunk csak a nyomaikkal, amelyeket akár évmilliókkal ezelőtt is hagyhattak.
 Önökre nem gyanakszanak a földiek. Rám sem. Az inváziót megkezdhetik, nincsenek már veszélyes hidegek a Földön.
 Vannak időjárás gyárak is. Így elmúltak az aszályok, folyamatosan egyenletes 25 fok uralkodik a közép európai területeken. Távolabbi helyeken próbálják fenntartani az egyensúlyt. Az emberek nem félnek, nyugalom van. Ha váratlanul törnek a parlamentekre, akkor esélyesek lesznek a győzelemre. A hadászati fejlesztések után a fegyverek mennyiségét a felére redukálták, és tilos egymás nemzetei ellen bevetni. Most már csak külső támadás ellen használhatják az energia fegyvereket.
 A Holdon és a Marson kupolavárosok nyíltak és épültek. Még nem sikerült teljesen elérni azt a légköri szintet, amennyit be tud lélegezni egy ember, de rajta vannak a problémán.
 A kupolavárosok mellett farmok vannak, ahol dolgoznak az emberek. A mai űrruhák már sokkal divatosabbak, elegánsabbak és nem olyan ormótlanok, amilyenek a múlt században voltak.
 A marslakó emberek már több évtizede ott élnek és dolgoznak, s van, aki a fél életét ott tölti. Aztán visszautaznak a földre megpihenni, mikor nyugdíjasok lesznek. A Holdon persze más a helyzet, mert az közelebb van.
 A Holdon a kupolavárosokban nem kell a fél életét ott tölteni az embernek. Ott is vannak farmok, a kupolák alatt. Egy kupolához tízezer ember tartozik. Vannak szórakozóhelyek, szállodák, kórházak és börtönök is, na meg templomok. Hol máshol lehet érezni Isten jelenlétét, mint a Holdon, a csillagok alatt? Kialakult az új szekta, a Csillagösvény szektája, ami ötvözte a régi földi hiteket, a kereszténységet, a muzulmán hitet, és a zsidó hitet is. De ez csak a Holdon működött jól, a Földön nem sikerült nagy népszerűségre szert tennie, Amerikában viszont kötelezővé tették, legalábbis úgy hallottuk, hogy a legtöbb államban bevezették, és diktatúra van.
 A Holdon bányásznak is. A nácik állítólag – régen – elérték a Holdat és letelepedtek ott. Hát, ez nem igaz. Talán egy másik valóságban, vagy dimenzióban.
 Sok városban szinte égig szökkenő felhőkarcolók épültek. A közlekedés most már légi folyosón is lehetséges, teher- és emberszállító nagy drónok száguldoznak az utcák tetején.
 Vannak taxik is, régimódi sárga autók járnak az utcákon és az utcák felett. Sok iroda van az emeleteken, akik légi irányítást végeznek. Persze a földön is van forgalom, autópályák, mozgó járdák szövik át-meg át a város alaprajzát.
 Az üzletközpontok mellett kis üzletek is vannak, mint régen. A reklámok az épületeken mindenütt ott vannak, éjszaka a legszebbek. A munkahelyeken csak három, illetve négy napos munkahetet tartanak, sok munkát robotok végeznek.
 Az oktatás is megváltozott: sok helyütt heti öt napot kell tanulni, de lehet otthonról is. Aki a régimódi iskolát választaná, annak is van lehetősége így okosodni, vannak iskolák, egyetemek.
 A bölcsődékben és az óvodákban nincsenek robotok, az iskolákban viszont már oktathatnak.
 Vannak még könyvtárak, léteznek régi papír formájúak is, valamint CD, DVD, illetve kristály könyvtár is. Utóbbi felváltotta a papírt, mely már ritkaságszámba ment.

Másnap új nap lesz. Gondoltam magamban. Végre nyugodt helyen vagyok. Majd holnap meggondolom, hogyan tovább. Ha itt is vannak különleges emberek, akiket kivetett a társadalom, akkor megtaláljuk egymást. Új erő lesz belőlünk. Talán még a kormányt is megdönthetjük.

A falusi élet nagyon jól működik. Mivel a háziállatokat már nem használják fel húsuk miatt annyira gyakran, ezért sok helyről eltűntek, csak a természetben találhatók meg.
 Bizony, a mezőkön szabadon legelésznek a tehenek, a malacok, a kecskék és a többi állatka. Vannak persze macskák és kutyák, ezeknek ugyanolyan szerepük van, mint a múlt században. A városban is lehet állatot tartani egyébként, de csak külön engedéllyel.
 Kóbor kutyák már nem léteztek, mivel szigorú, és be is tartott szabályok születtek ebben a korban.
 Béta 32-nek jelentem, tudósításomnak ezzel vége! Találkozunk az invázió előtt!

Szőke Anikó